2018

Kerstin Gier- Silber 3 – Az álmok harmadik könyve

Mindig nehezen búcsúzom el a trilógiáktól, főleg egy olyantól, amely az egyik kedvencem. Az instagram-os ígértemhez híven meghoztam ma estére a véleményem Kerstin Gier Silber 3- Az álmok harmadik könyve c. regényéről.

„A sok különböző ajtó és a lágy fény akár derűs és békés hangulatot is teremthetett volna a folyosón, de nem így történt. A síri csendben mintha valaki folyton hallgatózott volna, és képtelenség volt kideríteni, vajon honnan jön a fény. Mégis szerettem ezt a helyet, és a gondolatot, hogy minden ajtó mögött egy másik lélek álmodik éppen, és hogy ez a labirintus az összes embert összeköti a világon. Mágikus hely volt, titokzatos és veszélyes…”

Március van, Londonba lassan megérkezik a tavasz, Liv Silber pedig mindjárt három problémával is küzd.

Először is: hazudott Henrynek.

Másodszor: az álmok egyre veszélyesebbek. Arthur olyan titkokra jött rá, amelyek segítségével az álomvilágban borzalmas dolgokat tehet. Feltétlenül meg kell állítani.

Harmadszor: Liv anyja, Ann, és Grayson apja, Ernest júniusban össze akarnak házasodni. És a gonosz Bokkernek, Grayson nagymamájának nagy tervei vannak a fia esküvőjét illetően, de legalábbis egészen más tervei, mint a menyasszonynak.

Liv alig győzi elhárítani a fenyegető katasztrófák sorát…

Véleményem:

Legelső körben a borítóra trénék ki, ami iszonyatosan csúcs lett. Nagyon tetszett, hogy 99%-ban meghagyták az eredetit, csak az ezüst szürkés hátteret cserélték le fehérre, ami sokkal jobban passzol hozzá és teljesen feldobja.

Kerstin Gier egy biztos pont volt nálam könyv választás szempontjából. Ez volt a negyedik könyv, amit tőle olvastam, mint ahogy azt már megszokhattuk mindig páratlan humor, váratlan fordulatok és eseménydús cselekmények társulnak regényei mellé. Szereplők terén szintén nem hazudtolta meg önmagát. Miután bezártam a könyvet egy kissé hiányérzetem támadt. Nagyon fognak hiányozni a karakterek, a nyomozások, a Tittle-Tattle Blog, na meg persze az álmok és az álomfolyosó. Annyira élethűen elevenedik meg a folyosó a sorok között, hogy olyan volt, mintha én magam is jelen lettem volna. Minden egyes folyosós rész után úgy mentem aludni, hogy én is ki akarok menni arra a folyosóra. Na, de őszintén, ki nem?

Olyan hihetetlen, hogy ott minden megtörténhetett, amit csak elképzeltek. (Átváltozások, démon, szellő stb..) A befejezéskor a jó elnyerte jutalmát és a gonosz megkapta méltó büntetését. Amint azt már megszokhattátok személy szerint, én minden egyes részben csalódtam vagy kellemesen, vagy negatívan a szereplőkben. Itt megint csalódtam, vagy így, vagy úgy, ha elolvassátok ezt a részt, akkor tudni fogjátok, hogy mire gondoltam.

Sok szempontból visszakaptuk a régi, kedves, megszokott szereplőinket, viszont a legváratlanabb fordulatot Grayson és Mia hozta. Az a csaj, halljátok egyszerűen elképesztő, amit véghez vitt ebben a részben. Nem örülök, hogy lezárult a trilógia, viszont jól végződött. Szintén, mint mindig, minden rész után most is maradtak bennem kérdések, amelyeket szívesen megbeszélnék egy csésze tea mellett az írónővel, de így is nagyon szerethető lett. Igazából, amikor elkezdtem olvasni, hirtelen azt sem tudtam, hogy mi van. Ezt a kiadó hibájának tudom be, mivel minden rész után 1 évet kellett várni az újabbra és ezt tapasztalatból mondom, rendkívül sok volt. Nagyon sok minden történt egy év alatt és nem feltétlenül Liv, Henry, Gryason, Mia, Lotti és társaik történetén gondolkodtam.

Összességében csak ajánlani tudom. Egy igazi kis fiatalos cselekmény dús, humoros regény.

Köszönöm, hogy elolvastad!

Szólj hozzá

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..